A Szamos vízhozama november utolsó napján 25 köbméter volt másodperecenként, tudtuk meg Adrian Mascától, a Megyei Vízgazdálkodási Igazgatóság munkatársától. Ez a mennyiség jelentősen elmarad a sok évi átlagtól. Az adatokat alátámasztotta Lucza Zoltán, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője is, aki a Magyar Távirati Irodának elmondta: a Szamos Magyarországon megdöntötte a 2000 decemberében mért legkisebb szintet. Összehasonlításképpen a Szamoson a sok éves átlag 125 m³ /msp, míg az ősz végi átlag 65 m³ /msp körül van.
Hasonlóan drámai a helyzet Szatmár megye másik két nagyobb vízfolyása, a Túr és a Kraszna esetében is. Utóbbiban az öt köbméteres átlag helyett jelenleg egy köbméter víz folydogál, míg a Túrban ennek megközelítőleg a fele. Pedig a sok éves átlag kilenc köbméter!
Szerettük volna megtudni, hogy mennyi csapadék esett Szatmár megyében az őszi hónapokban. A kolozsvári, majd a bukaresti meteorológiai intézetet megkeresve azonban megdöbbenve kaptuk a választ: adatokat csak pénzérért osztanak meg bárkivel is. Legyen az az adófizetőket informálni óhajtó sajtó...
Szerencsénkre Fodor Katalin, a Szatmár Megyei Növényvédelmi Igazgatóság munkatársa jóval készségesebb és segítőkészebb volt. Elmondta, hogy statisztikáik szerint 2011-ben szinte háromszor kevesebb csapadék esett a megyére, mint egy évvel korábban. „A tavaly összesen 1014 liter csapadék hullott négyzetméterenként, míg idén ez az érték egyelőre 387,6 liter", mondta. Az idei esztendőben jelentősebb csapadék utoljára júliusban esett, szám szerint 117 liter négyzetméterenként. Augusztusban ez az érték 33,8l, szeptemberben 32l, októberben 22,2l, míg novemberben döbbenetesen kevés 0,6l volt. Ezzel szemben 2010 hasonló periódusában augusztusban 47,8l, szeptemberben 108,6l, októberben 17,2l, novemberben 85,8l, míg decemberben 105,6 l csapadék hullott Szatmár megyére.
A csapadékhiány nem csak Szatmár megyét sújtja. A Maros vízhozama a szokásos 23,6 m³ /msp helyett alig 9 m³ /msp körül van, számolt be róla az Erdélyi Magyar Televízió. Amennyiben ez a szint nyolc köbméter alá süllyedne, akkor korlátozásokat kellene bevezetni Marosvásárhely vízfogyasztásában.
Hasonló gondok szerencsére Szatmárnémetiben nincsenek. Leitner János, az Apaserv elnöke a szatmár.ro megkeresésére elmondta, hogy a megyeszékhely alatt egy hatalmas föld alatti tó van, aminek a szintjét nem befolyásolja egy-egy szárazabb periódus. Szintén nincsenek gondok a vízellátással Nagykárolyban, Tasnádon, Erdődön vagy Sárközújlakon. Nem úgy Avasfelsőfaluban, mondta a szakember, ahol a vízszolgáltatás kizárólag felszíni forrásokra támaszkodik.
Leitner elmondta, hogy a megye harmadik legnagyobb településén a hét második felében akadozott a vízellátás, a harmadik-negyedik emeleten található lakások több esetben is víz nélkül maradtak. „Kedden és szerdán is kiszáradtak a patakok, az összeset elszívtuk, ám ez is kevésnek bizonyult. Igyekszünk lépéseket tenni a pazarlás csökkentéséért", mondta Leitner.
Másutt még nagyobb a baj: több helyütt kiszáradtak a kutak! Értesüléseink szerint hasonlóra ilyen a helyzet Kolcs községben is, ahol Szamoskrassón például a Szamosból hordják a vizet az emberek, hogy meg tudják itatni állataikat. A szárazság azonban nem csak az állatállományra veszélyes, hanem a mezőgazdaságra, pontosabban az őszi vetésre is. „A földeken nagy baj van, foghíjasak a búzavetések - mondta hírportálunknak Fodor István, az Agrárkamara elnöke. Nem lehet tudni azt sem, hogy a ki nem kelt magvakkal mi a helyzet, megmaradt-e a csíraképességük", tette hozzá.
A szakember elmondta, hogy a már kihajtott gabonapalántákra egy másik veszély, a száraz fagy is leselkedik. „Mivel nincs hó, nincs mi betakarja őket", magyarázta Fodor, hozzátéve: „Hogy mekkora a baj, az csak tavasszal derül ki pontosan!"